Kezdjük azzal, mi az adat? Gyakorlatilag bármi, ami jelent számunka valamit, számítógépen tárolható, többször is visszanézhető.
Az információ: új ismeret, amelyet a tárolt adatokból kapunk.
Mi az az adatbázis: Egyazon információs rendszerhez tartozó adatok összefüggő, szervezett rendszere.
Az adatbázis-kezelő rendszer olyan program, illetve programcsomag, amely lehetővé teszi az adatbázisok kezelését, az azokon végrehajtható műveletek (adatok lekérdezése, módosítása, törlése, az adatbázis karbantartása) elvégzését.
Az adatbázisrendszerrel szemben támasztott követelmények
Az adatbázisrendszernek az alábbi követelményeknek kell megfelelni:
– biztosítsa nagy mennyiségű adat hatékony kezelését,
– egyszerre több felhasználó is használhassa,
– őrizze meg az adatok integritását, feleljen meg a megadott szabályoknak,
– nyújtson adatvesztés elleni védelmet,
– tegye lehetővé az egyes felhasználók hozzáférési jogainak szabályozását,
– továbbfejleszthető legyen.
Egyed, tulajdonság (attributum), kapcsolat
Az egyed az, amit le akarunk írni, amelynek az adatait tároljuk és gyűjtjük az adatbázisban. Az egyedet idegen szóval entitásnak nevezzük. Egyednek tekinthetünk például egy személyt. Az egyed egy konkrét értékét egyed előfordulásnak nevezzük.
Az attribútum vagyis tulajdonság az egyed valamely jellemzője. Az egyed az attribútumok összességével jellemezhető. Egy személy egy jellemzője lehet például a neve. Az egyedre vonatkozóan megadott tulajdonságok összességét egyedtípusnak nevezzük.
Kapcsolat: az egyedek vagy a tulajdonságaik közötti viszony.
Adatmodellek
Az adatmodell az egyedeket, azok tulajdonságait, és a közöttük lévő kapcsolatokat ábrázolja.
Az adatmodell jellemzői:
– a valóságot tükrözi
– a valóságban végbemenő változásokat követi
– az egyedek típusaival, összefüggéseivel foglalkozik
Adatmodell típusok:
- hierarchikus modell. Jelölése: faszerkezet, adatkezelő nyelvek használják.
- hálós: jelölése hálóval. Adatkezelő nyelvek használják.
- relációs: jelölése táblával. Adatkezelő nyelvek használják.
- egyed-kapcsolat: diagramok segítségével ábrázolható.
A relációs adamodell
A relációs adatmodellben az adatokat egymással logikai kapcsolatban álló táblázatokba rendszerezzük. Egy táblázat oszlopainak és sorainak a következő feltételeknek kell megfelelniük:
- minden oszlopnak egyértelmű neve van,
- minden sorban ugyanazok az oszlopok vannak,
- az oszlopokban található adatok meghatározott értéket vehetnek fel
- az oszlopok soronként csak egy értéket vehetnek fel
- a táblázatot a neve egyértelműen azonosítja, a tábláknak egyedi nevük van
A tábla a logikailag összetartozó adatokat foglalja össze. A tábla oszlopokból és sorokból áll, amelyeket mezőknek, illetve rekordoknak nevezünk. Az ábrán a színész táblát láthatjuk, amelynek minden sora (rekordja) egy-egy színész adatait tárolja. A mező az adatbázis egy oszlopa, amelyben az egyedek tulajdonságértékeit tároljuk. pl: a színészek neve. Az elemi adatok a tábla celláiban szereplő értékek, amelyek az egyed konkrét tulajdonságai.
Egy adatbázisban több tábla is lehet, amelyek egymással kapcsolatban állhatnak.
Elsődleges kulcs: a táblázat rekordjainak egyértelmű azonosítója, értéke egyedi. pl: rendszám, személyigazolvány szám. Állhat több mezőnévből is.
Idegen kulcs (másodlagos kulcs): olyan azonosító amelynek segítségével egy másik táblázat elsődleges kulcsára hivatkozhatunk.
Az egyedek közti kapcsolatot háromféleképpen írhatjuk le.
• egy-egy (1:1) kapcsolat: az egyik tábla egy eleméhez a másik tábla pontosan egy eleme kapcsolódik
• egy-több (1:N) kapcsolat: az egyik tábla egy eleméhez a másik tábla több eleme is tartozhat
• több-több (N:M) kapcsolat: bármely tábla elemeihez a másik tábla tetszőleges számú eleme tartozhat
Normalizálás
A normalizálás folyamata során az adatbázisból kiküszöböljük a különféle anomáliákat, a redundanciát (adattöbbszörözést), így csökken az adatbázisfájl mérete, és az adatbázis tartalma logikailag áttekinthetőbb lesz.
Lekérdezés
A lekérdezések segítségével egy vagy több tábla meghatározott feltételeknek megfelelő adatait jeleníthetjük meg. A lekérdezés lényegében nem más, mint az adatok szűrésére és feldolgozására
vonatkozó szabályrendszer, ezért a táblában szereplő adatok változása esetén a lekérdezés eredménye is módosul. A lekérdezések eredményhalmazát bizonyos megkötésekkel a táblákhoz hasonlóan kezelhetjük, ezért a lekérdezések nem csak táblákon, de más lekérdezések eredményhalmazán is alapulhatnak.
Lekérdezés típusai:
- Választó lekérdezés
- Akció lekérdezés
a. Táblakészítő lekérdezés
b. Frissítő lekérdezés
c. Törlő lekérdezés
d. Hozzáfűző lekérdezés - Kereszttáblás lekérdezés
- Paraméteres lekérdezés, amely a fentiek közül bármelyik típusú lehet
Űrlap
Az űrlapok a táblák rekordjainak bevitelére, módosítására és törlésére szolgáló legegyszerűbb eszközök. Az űrlapok készülhetnek táblák vagy lekérdezések alapján.
Jelentés
A jelentések az adatbázis adatainak rendezett, esetleg csoportosított formában történő megjelenítésére szolgálnak. A jelentéseket eredményét leggyakrabban kinyomtatják, de elküldhető
e-mailben vagy elmenthető HTML formátumban is. A jelentések készülhetnek táblák vagy lekérdezések alapján.