Nézzük meg a frontend-et! Készítünk egy ‘űrlapot’, amin meg lehet adni a kör sugarát. Ennek értékét elküldjük a kor.php-nek, ami kiszámolja a kör területét és kerületét, majd ebből készít egy json-t. Ezt fogja visszakapni a javascriptünk, ami a fetch api segítségével kinyeri a kerület és terület adatokat. A feldolgozó php:
Continue Reading
API-k (Application Programming Interface) olyan eszközök, amelyek lehetővé teszik különböző szoftverek és alkalmazások közötti kommunikációt. JavaScript-tel a leggyakrabban használt módszerek a XMLHttpRequest objektum, vagy a Fetch API használata. Az adatok lekéréséhez a GET http metódust fogjuk használni. A http metódusok meghatározzák egy HTTP kérés célját és típusát. Eddig a GET és a POST metódust használtuk, […]
Continue Reading
Az aszinkron programozás elterjedt módszere a promise-ok használata. Promise-ket általában az aszinkron műveletek és hálózati kérések kezelésére használják. A promise-ek segítségével a kód olvashatóbb és könnyebben karbantartható. A Promise három lehetséges állapottal rendelkezik: pending (folyamatban), fulfilled (teljesült), és rejected (elutasítva). Kezdetben a Promise pending állapotban van, majd vagy teljesül, vagy elutasításra kerül. Az állapotváltás csak […]
Continue Reading
Az aszinkron programozás lehetővé teszi a felhasználói interakciókat, hálózati kéréseket és más hosszadalmas műveleteket anélkül, hogy blokkolná a program futását. Az egyik aszinkron módszer a callback. A callback függvények segítségével lehetőség van arra, hogy egy művelet befejezése után meghatározott kódot hajtsunk végre. Gyakorlatilag egy függvény argumentumaként meghívunk egy másik függvényt. Példa: Ebben a feladatban a […]
Continue Reading
A HTML DOM (Document Object Model) egy programozási interfész, amelyet weboldalak felépítésének és tartalmának reprezentálására használnak. Lehetővé teszi a webfejlesztők számára, hogy dinamikusan manipulálják és módosítsák a weboldal tartalmát és kinézetét. A HTML DOM az oldal elemeit fastruktúrába szervezi, amelyet a weboldal kódja alapján hoz létre. Minden HTML elem, például fejléc, szöveg, képek, űrlapok, hivatkozások […]
Continue Reading
Az HTML DOM események segítségével dinamikus és interaktív weboldalakat lehet létrehozni, amelyek reagálnak a felhasználói interakciókra és változásokra a dokumentumban. Az események különböző típusúak lehetnek, például kattintás (click), egérmozgás (mousemove), billentyűleütés (keydown), űrlap beküldése (submit), stb. Az eseménykezelők olyan JavaScript függvények, amelyeket egy elemhez vagy eseményhez rendelhetünk, hogy meghatározzuk, mit tegyen a böngésző, amikor az […]
Continue Reading
A web storage segítségével adatokat tudunk tárolni a böngészőben, kulcs-érték párok segítségével. Az adatokat szöveges formátumban tárolja. A tárhely mérete 5-10MB. Mivel „könnyen” hozzáférhető, nem alkalmas felhasználói adatok tárolására. Itt tárolhatók pl. felhasznóli beállítások – egy adott oldalon dark mode. Két fajtája van: localStorage és sessionStorage. A localStorage-ben tárolt változók megmaradnak a böngésző bezárása után […]
Continue Reading
A JSON (JavaScript Object Notation) egy könnyen olvasható adatformátum, amelyet széles körben használják az adatok tárolására és átvitelére az interneten. pl: ‘{„nev”:”Péter”, „eletkor”:40, „kerekpar”:1}’ Ez tulajdonképpen egy objektum, aminek van 3 tulajdonsága: név, kor, kerékpár, és ezeknek konkrét értékei. A JSON az adatokat szöveges formátumban tárolja, könnyen értelmezhető. Az adatokat egyszerűen lehet JSON formátumba alakítani […]
Continue Reading
Készíts egy JS quiz játékot, amely 10db európai ország fővárosát kérdezi meg, és számolja a helyes válaszokat! Az adatokat promt segítségével kérje be a program, és alert üzenetekkel írja ki az aktuális eredményt! Az adatokat tömbben (orszagok) tároljuk. Következő lépésben a tömb elemeit a Fisher-Yates algoritmussal összekeverjük, és egy új tömbben (random_Orszagok) tároljuk. A játék […]
Continue ReadingA CSS (Cascading Style Sheets) egy nyelv, amely lehetővé teszi a weboldalak formázásának és megjelenésének szabályozását. A CSS segítségével megadhatjuk a szöveg méretét, betűtípusát, színét, háttérképet, elrendezést, és még sok más tulajdonságot. A CSS segítségével a weboldalakat egyedibbé, esztétikusabbá és könnyebben használhatóvá tehetjük. A stílus elhelyezése A CSS használatával elkülöníthetjük a weboldal tartalmát és formázását, […]
Continue Reading