Mi az a felhő?
A felhőalapú számítástechnika (angolul „cloud computing”) a számítástechnika egyik ágazata. Többféle felhőalapú szolgáltatást különböztethetünk meg, a közös bennük az, hogy a szolgáltatásokat nem egy meghatározott hardvereszközön üzemeltetik, hanem a szolgáltató eszközein elosztva, annak üzemeltetési részleteit a felhasználótól elrejtve. A szolgáltatásokat a felhasználók hálózaton keresztül érhetik el, publikus felhő esetében az interneten keresztül, privát felhő esetében a helyi hálózaton vagy ugyancsak az interneten. A felhőalapú számítástechnika a 2010-es évek egyik fő irányának számít a számítástechnikában.
Ha bármi olyan szolgáltatást használsz, ami nem a saját gépeden fut, akkor az felhő. Ha még esetleg így sem egészen világos, mondok példákat. Mikor feltöltesz képeket, zenéket és nem a helyi gépeden tárolod ezeket, ha dokumentumokat szerkesztesz mondjuk a Google Docs-on, ha az Androidos telefonodon szinkronizálod a névjegyeidet, mikor épp letöltöd a kolléga által a Dropboxon megosztott fájlt stb. Ezekben az esetekben felhő szolgáltatást veszel igénybe, legfeljebb eddig nem voltál tudatában.
Ugyan a legtöbb felhő szolgáltató esetében a feltöltött fájlok a forrás gépen is elérhetőek maradnak (nem csak a felhőben vannak meg), ám mondjuk a Google Docsban készített dokumentumok alapértelmezetten nem kerülnek mentésre a gépünkre is. Ez tipikusan azt jelenti, hogy internet hiányában van egy Google-t érintő üzemzavar esetén a fájljaink elérhetetlenek. Ezért célszerű minden felhőben készített állomány lementeni saját eszközre is, így offline (internet nélkül) is elérhető lesz.
Típusai
A felhőalapú szolgáltatások három fő csoportja:
- Szoftverszolgáltatás (Software as a Service)
A szoftvert magát nyújtja szolgáltatásként. Ezeket az alkalmazásokat általában http protokollon keresztül, egy böngészővel lehet használni. Példa: Google Docs, netsuite. - Platform szolgáltatás (Platform as a Service)
Az alkalmazás üzemeltetéséhez szükséges környezetet biztosítja, terheléselosztással és feladatátvétellel, kezelőfelülettel, ezek rendszeres biztonsági frissítésével. Példa: Google App Engine, OpenShift. - Infrastruktúra szolgáltatás (Infrastructure as a Service)
Virtuális hardvert (szervert, blokk-tárhelyet, hálózati kapcsolatot, számítási kapacitást) szolgáltat. Példa: Amazon EC2, Google Compute Engine
Hozzáférhetőség alapján:
- Publikus felhő
Publikus felhő esetén egy szolgáltatótó a saját eszközállományával (tárhely, hálózat, számítási kapacitás) szolgálja ki ügyfelei szerverigényeit. Publikus felhők esetén különösen fontos a különböző ügyfelek izolálása. Például Google Docs - Privát felhő
Saját vagy bérelt erőforrásokon lehet saját felhőt is építeni. Ez megoldást jelent a publikus felhők problémáira, viszont az üzemeltetésről a privát felhő tulajdonosának kell gondoskodnia. Példák privátfelhő-szoftverekre: VMware vSphere, oVirt, CloudStack, OpenNebula - Hibrid felhő
Privát és publikus felhők kombinációja. Ez lehetővé teszi átmeneti teljesítményigény esetén a számítási felhő kiegészítését publikus szolgáltató által kínált megoldással. - Közösségi felhő
Hasonló törvényi szabályozás alá eső szervezetek hozzák létre, például amerikai költségvetési intézményeknek van ilyen.
Egyéb kategóriák
- Tárhelyszolgáltatás (Storage as a Service)
A tárhelyet adja mint szolgáltatást. Például: Amazon S3, ICloud.
Ide sorolhatjuk a biztonsági mentéseket és szinkronizációs szolgáltatásokat is.
A felhő szolgáltatás előnyei
Helyfüggetlen
Egy felhőalapú megoldás (főleg publikus felhő) szolgáltatás esetében a szolgáltatás bárhonnan könnyen elérhető lehet, ha van internet. Az adatok nem géphez kötöttek. Ha a nyaraláson egy telefonról szeretnénk elérni az adatainkat, ugyanúgy megtehetjük, mint otthon az asztali gépen, vagy egy rokonnál, akinek meg szeretnénk mutatni valamit.
Ráadásul platform független is, pl: a Google Docs elérhető pc-ről okostelefonról, többféle operációs rendszerrel is működik.
Méretezhető, skálázható
A „cloud computing” alkalmazásával megszűnhet az az aggodalmunk, hogy mi történik, ha megnövekszik a vállalkozás forgalma, a piaci körülmények mennyire befolyásolják a tevékenységünket, ugyanis a felhő szolgáltatásai méretezhetőek. Ennek alapján az induló cégeknek valamint a kis- és középvállalkozásoknak a hosztolt nyilvános felhő, míg a nagyvállalatok esetében a privát felhő bevezetése a leghatékonyabb.
Nagy rendelkezésre állás
A felhőalapú szolgáltatások mögött meghúzódó cégek folyamatos fejlesztése és komoly beruházásai, hatalmas adatbankjai a garancia arra, hogy a szolgáltatások megfelelő minőségben álljanak rendelkezésre. A feltöltött adatok biztonsági mentéséről a szolgáltató gondoskodik. Bár nagyon ajánlott legalább egy offline (nem felhő alapú, pl. külső merevlemezre történő) mentéssel rendelkezni arról, amit feltöltünk.
Költségkímélő
A hardvereszközök megvásárlásának költségét a szolgáltatás használatának díja váltja fel – ez például lehet a bérelt számítási kapacitás, hálózati forgalom, vagy felhasználók száma alapján kiszámolt összeg.
Nem nekünk kell megvásárolnunk, telepítenünk és üzemeltetnünk a gépet, ami a szolgáltatást nyújtja, így pénzt takaríthatunk meg. Nem a mi feladatunk a fizikai- és a hozzáférés-védelemről gondoskodni.
A működtetési feladatok nem a felhasználókat terhelik.
Az alkalmazások frissítésének járulékos költségei is megtakaríthatók.
Hátrányok
- Mivel a kiszolgáló gép fizikailag távol van tőlünk, nincs rálátásunk az alkalmazott védelmi intézkedésekre.
- Az adatainkat a szolgáltató tárolja. Nem zárható ki teljesen, hogy hozzáférnek, és akár vissza is élhetnek vele. Ezért célszerű a felhőbe feltöltött adatokat titkosítani.
- A legtöbbször alapértelmezetten elég a belépéshez egy e-mail cím/felhasználói név és egy jelszó. Ha ezek illetéktelenhez kerülnek, ő is ugyanúgy hozzáfér a feltöltött adatainkhoz, ahogy mi. Ezért célszerű bekapcsolni a kétlépcsős azonosítást (pl.: megerősítő e-mail küldése, megerősítő kód küldése SMS-ben), mert ez már a felhő fiókhoz köt egyéb eszközt is (e-mail fiók, telefonszám), amihez általában nem fér hozzá az, aki esetleg megszerezte a felhőhöz tartozó jelszavunkat.
- Ugyan a szolgáltatók megadják a rendelkezésre állásukat (SLA), ám nagyobb üzemzavar esetén a helyreállításig előfordulhat, hogy nem férünk hozzá az adatainkhoz. Persze számtalan esetben semmit nem veszünk észre egy szolgáltató oldali szerver kiesésből, mert automatikusan átveszi a helyét egy másik.
- Internetkapcsolat és internetképes eszköz nélkül nem érjük el az adatainkat.